Napjainkban a pizza az egyik legismertebb és legnépszerűbb étel a világon. Ha visszamegyünk az időben, a mai pizzának számtalan ősével találkozunk.
A legrégebbi, pizzaszerű ételt a neolitikumban készítették, mely kelesztéséhez nem használtak kovászt, a tésztát kézzel formálták, lapos kövek között őrölték pépesre a liszt és víz elegyét, majd nyújtották megfelelő vékonyságúra és forró köveken megsütötték. Ez a „pizza” még nem hasonlított a mai, könnyed, szivacsos pizzára, helyette viszont tápláló és könnyen emészthető volt.
Később, az ókori görögök is készítettek lapos, pizzához hasonló lepénykenyeret, melyet olívaolajjal, valamint különböző fűszerekkel ízesítettek.
A pizza szó eredete a latin „pinsa”, aminek jelentése lepénykenyér. A történelem során akad legenda, mely szerint itáliai légionáriusok kiküldetésük után hazatérve próbálták meg reprodukálni a lapos kenyértésztát. Az eredeti verziót még mézzel édesítették, hiszen a paradicsomot sokáig mérgezőnek gondolták Európában. Az igazi olasz pizza 2010 óta hivatalos földrajzi eredetvédettséggel rendelkezik. Sokan úgy tartják, hogy az igazi olasz pizza csak paradicsomos alappal készülhet.
Bár vannak ellentmondások, igazi elődjének a Margherita királynő nápolyi látogatásakor készült trikolor pizzát tekintik, amely Raffaele Espositó szakács nevéhez fűződik. Az első igazi pizzát tehát az olasz nemzeti színek ihlették. A bazsalikom (zöld), mozzarella (fehér) és paradicsom (piros) ma is meghatározó alapanyagai az igazi olasz pizzának. Egészen 1830-ig a pizza igazi street foodnak számított, hiszen utcai standokon árulták, majd ezután nyitott meg az első eredeti pizzéria Nápolyban, a Pizzeria Port’Alba.
A tésztához nem kellenek speciális összetevők – liszt, élesztő, olívaolaj, só, víz-, de az alapanyagok kiváló minősége minden esetben nagyon fontos. A liszt legyen extra finom és puha, az olívaolaj lehetőleg az olasz Gaetából származzon, a mozzarella eredeti bivalysajtból legyen stb. A paradicsom pedig San Marzano paradicsom legyen.
Az igazi olasz pizza tésztáját általában vékonyra nyújtják, és kevés feltétet tesznek rá. Hosszan – akár egy-két napig is – kelesztik, majd 1-1,5 perc alatt sütik ropogósra kemencében. A tészta vastagsága nem haladhatja meg a 3mm-es vastagságot. Így lesz igazán könnyű és ízletes. A Margherita az eredeti olasz pizza, de a feltéteket ma már ízlés szerint variálják. Kerülhet rá sonka, gomba, zöldségek, tenger gyümölcsei, fokhagyma, oregánó stb. Az olaszoknál egyébként maga az elkészítési technika is nagyon fontos. Nem nyúlhat hozzá akárki, tudni kell a helyes technikát.
Ha friss, meleg pizzára vágyunk, nem kell Olaszországig elmennünk, hiszen egy itthoni olasz étterem is tud hasonlóan finom pizzákkal szolgálni és kellemes élményt nyújtani.
